Vissza a természethez
Napjainkban hallatlanul felgyorsult az ipar és azon belül az építőanyagok
fejlődése, azonban ez a fejlődés igen súlyos problémákat is felvetett, mint
pl. az energia árrobbanás, környezetszennyezés, a metropolisok válsága, stb.
Ezen problémák megoldásához az egész ipari termelés folyamatát pontosan kell
elemezni, és akkor néhány - egyébként magától értetődő - dolgot pontosítva
négy axiómát lehet felállítani, amelyek birtokában lehet továbbgondolni
feladatainkat.
a) Az ipar a termelés során a földünkből nyert nyersanyagot a földünkből
nyert energiával dolgozza fel számunkra "hasznos" termékké.
b) Minden termék - csak idő kérdése - hulladékká válik.
c) Földünk akár mint nyersanyag, vagy mint energiahordozó - méreteiből
adódóan - véges!
d) Ha az ipari technológiák nagyobb sebességgel állítják elő a "hasznos
terméket" azaz a "hulladékot" mint a föld ún. feldolgozó vagy
regenerálódó képessége, akkor előbb vagy utóbb egy hulladékhegyen fogunk
ülni.
|

Ha mindezt el akarjuk kerülni, akkor az ipari technológiákat és a velük
előállított termékeinket "környezetbaráttá" kell tenni. Ehhez azon
belül, hogy takarékosan bánunk a nyersanyaggal és az energiával, a végtermék
egyszerű és olcsó újrafelhasználhatóságát kell elérni. Tehát olyan ipari
termékeket kell előállítani, amelyeknek az újrafelhasználása a mindenkori
technológiai fejlettség szintjén olcsón megoldható.
Múlt, jelen és jövő
A múltban az ember - aki nem kőből, fából vagy égetett agyagtéglából
épített - döngölt földalapra vályogfalat húzott, tetejét sárral tapasztott
fagerendás födémmel zárta, majd az ugyancsak fa fedélszéket náddal, szalmával,
esetleg zsindellyel lefedte. A padlót döngölte, tapasztotta, a falakat körbetapasztotta,
majd bemeszelte, s ezzel egy jó klímájú, takarékosan fűthető, könnyen
karbantartható, tartós otthont teremtett. Ha idővel el kellett bontani, az is
könnyen ment, sőt a jó faanyagot és vályogot is fel lehetett újra használni.
A mai építőanyagok előállításához, beépítéséhez, az épület üzemeltetéséhez
és fenntartásához, valamint idővel az épület elbontásához igen sok energiára és
szakmunkára van szükség, és a kiváló hőszigetelő, de gyenge hőtároló képességű
falak még nem is biztosítanak egyenletes lakásklímát.
A jövő építési szemléletmódjának a múlt és a jelen tapasztalataira
támaszkodva az
- ökonómiára (ésszerű takarékosságra) és az
- ökológiára (az élő szervezet és a környezet kölcsönhatására) kell épülnie.
Ezért szükséges, hogy olyan építmények szülessenek, amelyek:
- egészséges életmódot nyújtanak,
- nagyrészt természetes helyi anyagokból épülnek,
- a környezetükbe harmonikusan illeszkednek,
- hasznosítják a megújuló energiaforrásokat,
- a lehető legkevesebb hulladékot, káros anyagot és égésterméket bocsátják ki
előállításuk, üzemeltetésük és szanálásuk során.
Ezen célok eléréséhez környezetkímélő anyagokat és technológiákat kell
alkalmazni.
Az építkezés helyszínén, ill. közvetlen közelében kitermelhető építésre
alkalmas természetes anyagokhoz - a mesterségesen előállított építőanyagok
időről-időre felbukkanó hátrányai miatt - újra és újra visszatér az emberiség.
A természetes és a mesterséges építőanyagok egymással szembeni előnyeit és
hátrányait már sokan felsorakoztatták részben tudományos, gazdasági, részben
érzelmi alapon. Azonban, hogy melyik a jobb erre a kérdésre ma is csak
feltételes módban lehet válaszolni, mindig a körülmények döntik el, hogy az
adott esetben melyik is a jobb, ill. a legmegfelelőbb anyag.
Föld- és vályogépítés
Az alföldi ember, aki csak nehezen juthatott kőhöz vagy fához nádfedeles
vályogházat épített.
A föld- és vályogépítés technológiáit különböző szempontok szerint
osztályozhatjuk, így pl.:
- hagyományos, ill. korszerű,
- száraz- vagy nedves
- tömör- vagy vázas
- monolit- vagy előregyártott.
A különböző technológiákkal, ill. azok különböző kombinációjából eltérő
falszerkezeteket alakítottak ki a tiszta vályogtól a paticsfalon át a fa- és
kővázas vályogszerkezetekig. A szerkezeti kialakítástól függően a vályogfalnak
fő teherviselő, részben teherviselő, ill. csak térelválasztó szerepe van.
Fenti lehetőségek közül most egy préselt vályogtéglás épületet vizsgáltunk
meg.
A préselt vályogtéglás építés
Az előregyártott, azaz vályogtéglás vagy vályogblokkos építéstechnológia
továbbfejlesztett változata a nagynyomáson előállított préselt vályogtégla,
melynek tulajdonságai felülmúlják a hagyományos vályogtégláét. A préselt
vályogtégla vízzel, csapóesővel, ill. erózióval szembeni ellenállóképessége is
jobb a hagyományosan készített vályogtégláénál, szilárdsági tulajdonságai a
III.o. égetett agyagtégláéval közel megegyező.
A vizsgált, préselt vályogtéglából épített családi ház Slyuka László újkigyósi
vállalkozó otthona, aki a kertje végében kitermelt "földből" és
szalmából készített préselt vályogtéglát. ebből építette fel a saját családi
házát. Ez az épület a környék lakóinak megnyerte tetszését, így az eredetileg
csak saját célú tevékenység, a környékbeli lakók megrendelései hatására, kisvállalkozássá
nőtte ki magát. Így jött létre "kisüzemi keretek között" a préselt
vályogtégla készítése Újkigyóson.
Több ebből a vályogtéglából készített épület megtekintése és
szemrevételezéses vizsgálata során azt tapasztaltam, hogy az épületeken nem láthatók
a vályog hátrányos tulajdonságaiból (csekély húzószilárdság, nagy zsugorodás,
vízérzékenység) származó károsodások, repedések, feltáskásodások, kitöredezések
és élcsorbulások. Az utólag bevakolt házakról meg se lehetett mondani, hogy
égetett-téglás, ill. vályogtéglás épület-e, csak az igen kellemes lakásklímából
lehetett sejteni, hogy vályogépületről van szó. (Természetesen ezek a házak
mind szigetelt betonalapon nyugodnak).
|