A szeglemezes tetőszerkezetek

Az építés helyszíni munka lerövidítése, a szerelőjellegű ácsmunka és a faanyag költség igénye maga után vonta a korszerű, méretezett fa tetőszerkezetek kialakítását.

A korszerű fedélszerkezetek síkbeli tartókból épülnek fel. A tartók ácsolt keretszerkezetek  – 1 - 1,5 m távolságra helyezkednek el egymástól. A tartók anyaga jellemzően palló méretű, gyártás előtt faanyagvédőszerrel kezelt minőségi faanyag.

A tartók oszlopai a csomópontokban kötődnek egymáshoz. A legegyszerűbb síkbeli csomóponti kapcsolat a szeglemezes kapcsolat. Ebben az esetben a tartó mindkét oldalán szeglemezt préselnek a fába. Gyakori még a szegezőlemezes kapcsolat, amely során egy perforált lemezen keresztül a fába bevert speciális bordás szegek biztosítják a kapcsolatot. A perforált lemez fémből készül, de rétegelt falemezből készült csomólemezes kapcsolat is kialakítható.

A tartószerkezetek gyártását megelőzi a tetőszerkezetek tervezése. A tervezésnek ki kell terjednie a fedélszéktervre, minden egyes tartó faanyagának méretezésére és a tartók összes csomópontjának méretezésére. A szeglemez gyártók általában rendelkeznek olyan számítógépes programmal, melynek segítségével a gyártmánytervi szintig lemenő tervezés egyszerűen elvégezhető.

Az előre gyártott elemeket az épületre általában daruval emelik be, de kisebb méretű és tömegű elemeknél a kézi ráemelés is lehetséges.

Az egyes tartóelemeket a fogadószerkezethez megfelelő fém kapcsolóelemekkel kell rögzíteni. Ilyen fémelemek is többféle méreten és formában, különböző teherbírási értékekkel kaphatók. A felépített tető térbeli merevítése rendkívül fontos, mivel hagyományos tetőktől eltérően itt síkbeli elemek elhelyezéséről van szól.

A korszerű, méretezett tetőtartók a legtöbb fedélszéknél alkalmazhatók. Előnyük az előregyártáson kívül a rendkívül gyors szerelhetőség. Egy-egy bonyolultnak tekinthető családi ház tetője akár egy nap alatt is felépíthető. Gyakorlott kivitelezők 60-80 m hosszú ipari vagy mezőgazdasági épület tetőjét szintén egy nap alatt építik fel.

Mivel kis keresztmetszetű beépített faanyagról van szó, a faanyag-takarékosság elérheti egyes esetekben a 40 %-t is.

Nem célszerű alkalmazni előregyártott tartókat azoknál a tetőknél, ahol kevés csomóponti kapcsolat van és kicsi a fesztávolság. Ott a hagyományos, helyszíni ácsmunka gazdaságosabb. Ilyen például a legtöbb 6 m-nél kisebb szélességi méretű, térdfalas kialakítású beépített tetőterű épület tetője.

A különböző formájú tetők kialakítása síkbeli tartószerkezetekkel

Egy épület tetőjén belül általában többféle tetőidom fajta fordul elő. Ritka az olyan épület, ahol csupán nyeregtetőről beszélhetünk. Gyakori egy tetőn belül a nyeregtetős szakasz, az épület végein a kontyolt vagy csonkakontyolt szakasz, az L alakú vagy tompa szögű, esetleg ívelt hajlat, a különböző szintű tetőszakaszok egymásba metsződése, a manzárd tető, a torony és egyéb, az építészek által tervezett tetőidom. Ezek mind síkbeli tartókból felépíthetők.

Nyeregtető, félnyeregtető szakasz

A tartók a héjazati anyagtól, a burkolatoktól függően 0,8 – 1,5 m távolságra helyezkednek el egymástól. A tartók formája háromszög alakú. Az egyes tartók egymással párhuzamosan helyezkednek el. Megfelelő helyeken szélrácsos mezők és hosszirányú merevítők biztosítják a tető merevségét.

A szélrács szintén szeglemezzel vagy más síkbeli kapcsolóelemmel készül, a tető ferde síkjában helyezkedik el két tartó között, a tervnek megfelelően.

Kontyolt tetőszakasz

Az előzőek szerinti elhelyezésben csökkenő méretű, általában trapéz alakú tartók követik egymást mindaddig, míg geometriai és szerkezeti szempontból megfelelő magasságú tartók alakíthatók ki. Ezekre a tartókra merőlegesen helyezkednek el a fióktartók általános kiosztásban. A fióktartók belméretének igazodnia kell a kontytartók külső méretéhez. Az élben célszerű egy éltartót elhelyezni.

„L” alakú tetőszakasz

A legegyszerűbb megoldás az, ha a trapéz alakú tartóknak az alátámasztására belső teherhordó fal áll rendelkezésre. Így a csökkenő méretű trapéz alakú tartókkal és a rájuk merőleges fióktartókkal egyszerűen kialakítható a tető. Belső alátámasztás híján fa vagy acél kiváltó gerenda beépítése szükséges.

Amennyiben az L alak két szára azonos szélességű, úgy az oldalfalakra 45º-os szögben elhelyezett, azonos geometriájú tartókat alkalmazhatunk.

Íves hajlatú tetőszakasz

A változó méretű síkbeli tartók sugárirányban helyezkednek el, követve a tervben megadott ív vonalát.

Két tetőidom „T” alakú összemetsződése

A két összemetsződő tetőidom közül az egyik gerince ráfut a másik tetőre. A ráfutó tetőszakasz elemei alulról csökkenő méretű háromszög alakú rácsos tartók, melyek elhelyezésekor vápa alakul ki. Külön vápaszaruról nem kell gondoskodni.

Íves felületű tetők kialakítása

Az egyenes, háromszög alakú tartószerkezetek mellett íves tartók is gyárthatók. A felső öv íves szegmensekből készül és minden szegmens szeglemezzel vagy egymáshoz kötve. A tartók a nyeregtetőnél leírtak szerint helyezkednek el.

Egyéni kialakítású tetők

A rácsostartók kedvező statikai tulajdonságainak és a faanyagból adódó rugalmas alakíthatóságnak köszönhetően a tetőformáknak megfelelő tervezés mellett csak a fantázia szab határt.

Síkbeli rácsos rúdszerkezetek

A korszerű tetőszerkezetek síkbeli rácsos rúdszerkezetekből épülnek fel. A velük szemben állított követelmények:

- számítógépes programmal tervezhetők

- iparosított technológiával, termelékenyen gyárthatók

- könnyen szállíthatók és szerelő jellegű munkával beépíthetők legyenek.

Ezeknek a követelményeknek legjobban a szeglemezes kötésű rúdszerkezetek felelnek meg.

A rúdszerkezetek faanyaga

A leggyakrabban alkalmazott faanyag luc és erdeifenyő fűrészáru. Ezen kívül alkalmazható egyéb fenyőféle és lágylombos fűrészáru is. Ezek gyakorlatban való előfordulása nem számottevő. A fűrészáru főleg palló méretű, 4-7,5 cm vastag, 7,5-20 cm széles, négy oldalon fűrészelt felületű. A rudak szélessége (a fűrészáru vastagsága) egy tartón belül azonos, magassága (a fűrészáru szélessége) változó lehet.

Elegendő a fűrészelt felület, de ha nem azonos a rudak szélessége, sok esetben gyalulással állítják be az azonos méretet.

A faanyag a tartók összeépítése előtt rovar- és gombaölő szerrel kezelt, a későbbi kitettségének megfelelően. Szükség esetén égéskésleltetővel való kezelés is végezhető.

Szeglemezes kapcsolat

A szeglemezes kötésű fatartóknál a szerkezet rúdjaiban keletkező erőket a szeglemezek veszik át és továbbítják.

A szeglemez acéllemezből készül úgy, hogy a lemez anyagából egy oldalra szegek vannak kihajlítva.

A lemez anyag tüzihorganyzott acél vagy koracél.

Leggyakoribb az 1,0; 1,5; 2,0 mm vastag lemezből kihajlított szeglemez.

A szeglemezes kapcsolat úgy alakul ki, hogy a csomópontba összefutó rudak tompán illeszkednek egymáshoz és a faanyagba két oldalról azonos méretű és elhelyezkedésű szeglemezt préselnek. A szeglemez méretét és pozícióját számítással kell meghatározni.

A szeglemezt a fába csak hidraulikus préssel lehet bepréselni!

Kivitelezők